A tüdőrák elhalálozás tekintetében Magyarország világelső. A várható ötéves túlélés világviszonylatban 10-15%-os.
Korai diagnózis kell!
Hazánkban a mellkas röntgen vizsgálatokkal korai stádiumban lehet felfedezni a betegséget. Nemzetközileg elfogadott ajánlás a mellkas röntgen vizsgálattal történő tüdőszűrést illetően nincs. Javasoljuk a tüdőrák szempontjából rizikócsoportot képező 40 évesnél idősebb dohányosok évenként mellkas röntgen vizsgálatát a tüdőrák korai felfedezése céljából.
Korai stádiumban a tüdőrákosok többségének nincsenek markáns klinikai tünetei.
Figyelmeztető jelek, a tüdőrák tünetei:
- Köhögés jelentkezése, felerősödése, jellegének (hangjának) megváltozása, alapos gyanújelnek tekinthető, különösen a nagy rizikójú populációban.
- A vérköpés- A hörgőrákosok 20-30%-ában fordul elő. Vérköpésnél a bronchoscopia 10%-ban igazol centrális tumort. Bár a haemoptoe hypertoniában, bal szívfél elégtelenségben, tüdőembóliában röntgenelváltozás nélkül is gyakori, a hörgőrákot ilyenkor is ki kell zárni. Bőséges, habos köpetürítés a manapság egyre gyakrabban előforduló bronchioloalveoláris carcinomára hívhatja fel a figyelmet.
- A mellkasfájdalom- a tüdőrákosok egynegyedénél-felénél fordul elő. Az egyik típusa intermittáló; azon az oldalon jelentkezik, ahol a daganat van.
- Belégzési sípolás a nagyhörgők tumoros szűkülete esetén észlelhető.
- Az ismétlődő tüdőgyulladás- mindaddig tüdőrák gyanúját kelti, ameddig azt nem sikerül kizárni.
- Rekedtség és rekeszbénulás- a nervus recurrens, illetve a nervus phrenicus tumoros involvációjára utal. Míg az előbbi rekedtséget okozva arra készteti a beteget, hogy orvoshoz forduljon, az utóbbi nem ritkán tünetmentes radiológiai lelet.
- Mellkasi folyadék- az esetek 5-10%-ában azonban a tüdőrák mellett a nyirokkeringés zavara, retenciós pneumonia, tüdőinfarktus következtében is létrejöhet pleurális folyadék, ezért ha a citológiai vizsgálat ismételten negatív, és nem bizonyítható, hogy a tumor ráterjedt a fali pleurára, a reszekabilitást nem szabad eleve kizárni.
- Paranormális tünetek- A tumor szisztémás hatása a betegek 10-20%-ában igen változatos tüneteket hozhat létre, melyek a daganat eltávolítása után vagy kemoterápiát követően visszafejlődnek, ugyanakkor a tumor progressziójakor súlyos, akár halálos szövődményeket okozhatnak.
A tüdőrák kockázati tényezői: Dohányzás - A tüdőrákos betegek 90-95%-a dohányzik, vagy dohányzott. A dohányosok tüdőrák kockázata 15-szörös a nem dohányzókéhoz képest. A dohányzás megelőzésére és a leszokás támogatására irányuló programokat minden módon támogatni kell, még ha azok eredménye csak évek, évtizedek elteltével lesz is mérhető.
Foglalkozási ártalmak - Az azbeszt, a radon, a policiklikus aromás szénhidrogének, a króm, a nikkel és az arzén vegyületek. A dohányzás és az azbeszt expozíció együtt hatványosan növeli a kockázatot.
Idült légzési betegségekben (asztma, emfizéma, krónikus hörghurut, tüdőtágulás) szenvedő dohányosoknál a tüdőrák kockázata megemelkedik
Nem és kor - A nők esetében különösen a betegség fiatalabb kori megjelenése figyelhető meg. Mindkét nemnél a tüdőrákos betegeknek kevesebb, mint a tíz százaléka fiatalabb 45 évesnél. A halmozódást 60-69 év között észleljük.
Diagnózis - A tüdőrák diagnózisa egyenlő a pathomorphologiai igazolással.
A tüdőrák típusai: A tüdőrák típusaiból eddig több mint húsz fajtáját sikerült leírni. A legelterjedtebbek:
Kissejtes tüdőrák
Mint a nevében is szerepel, ez a rákféleség a szokásosnál kisebb sejtekből áll, amelyek a mikroszkópos vizsgálat szerint kerekded vagy elnyúlt, zabszemre emlékeztető alakúak - ezért gyakran zabszemsejtes ráknak is nevezik. A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű és egyéb szervekre is gyorsan átterjed.
Nem-kissejtes tüdőrák
A nem-kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek a mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem-kissejtes tüdőrák három típusa a laphámrák, az adenokarcinóma és a nagysejtes tüdőrák.
Laphámrák (laphámsejtes karcinóma) Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.
Adenokarcinóma
A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, és gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinómákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Nőkben és nem dohányzók körében a tüdőráknak ez a típusa fordul elő leggyakrabban, és újabban nő a gyakorisága.
Nagysejtes tüdőrák
Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely - nevének megfelelően - nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák ezen típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki. A nagysejtes tüdőrák a tüdődaganatok körülbelül 10-20%-át alkotja.
A tüdőrák az a rákféleség, amelynél a megelőzésnek legnagyobb lehetősége és esélye van. Ennek pedig egyetlen és leghatásosabb módja a dohányzás abbahagyása, mely még költségekkel sem jár, hanem megtakarítást eredményez. Bizonyított ugyanis, hogy a tüdőrákos megbetegedések 83%-áért, (férfiakban 85, nőkben 75%) egyedül a dohányzás a felelős.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
Utolsó kommentek